Öt Felvonásos Szerkezet: A Drámai Szerkezet

Egy színdarab struktúrái

A színdarabok az ókori Görögország óta népszerű szórakozási forma. A drámaírás egyik jelentős eleme a formális cselekménystruktúra alkalmazása, amely világos és szervezett keretet kínál a darab szerkezetének alakításához. A strukturálás elengedhetetlen ahhoz, hogy az írók összefüggő cselekményt hozzanak létre jól meghatározott cselekménypontokkal és karakterívekkel, és mint ilyenek, a cselekmények elengedhetetlenek a dráma cselekményszerkezetének magyarázatához. A drámai struktúrák két fő típusát használják a darabok jellemzésére. Arisztotelész az elsők között írt a drámáról, és leírta annak három szegmensét: kezdetét, közepét és végét. Idővel a drámák fejlődtek, a római költő, Horatius öt felvonást szorgalmazott, és sok évszázaddal később egy német drámaíró, Gustav Freytag kidolgozta a klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére manapság általánosan használt 5 felvonásos játékszerkezetet. Az 5- és háromfelvonásos szerkezetek, amelyek egy színdarab különálló részeit képviselik, alapvető keretként szolgálnak, amely minden irodalmi műfajban megfigyelhető, a misztériumoktól a kortárs regényekig, tudományos-fantasztikáig, klasszikus drámákig vagy akár tragédiákig. A struktúra alapvető vázlatot ad a narratív események előrehaladásának megszervezéséhez. Ennek az 5 felvonásos történetszerkezetnek a mintája látható a Freytag piramisának nevezett, drámai ívként is ismert cselekménydiagramon. Ez egy 5 felvonásos színdarab vizuális megjelenítése, amely bemutatja a cselekmény felépítését az expozíció, az emelkedő akció, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás szempontjából:

A három felvonás szerkezete

Arisztotelész úgy gondolta, hogy minden költészetnek vagy drámának van kezdete, közepe és vége. Ezeket a felosztásokat a római, Aelius Donatus fejlesztette ki, és ezeket Protasisnak, Epitasisnak és Katasztrófának nevezték. A három felvonásos történet felépítése az elmúlt években újjáéledt, ahogy a mozi kasszasikerek és a sikersorozatok átvették.

Az öt felvonásos szerkezet

Az öt felvonásos struktúra kibővíti a klasszikus felosztást, és egy hagyományos cselekménydiagramra is ráteríthető, mivel ugyanazt az öt részt követi. A Shakespeare-drámák különösen ismertek ennek a szerkezetnek a követéséről.

A fenti ábrán a cselekménydiagram narratív íve az ötfelvonásos szerkezet (fent) és Arisztotelész felosztása (lent) között van.

Öt felvonásos telekstruktúra formátuma

Hogyan írjunk ötfelvonásos szerkezeteket

Az írók és a darabelemzők számára döntő fontosságú annak megértése, hogy a két drámai szerkezet, nevezetesen a három és az 5 felvonásos szerkezetek különböző összetevőkkel és cselekménypontokkal rendelkeznek. A színészek alakítják a drámát. Attól függően, hogy egy darabban hány felvonás tartalmaz jelentős fordulópontokat és csúcspontokat, a közönség elköteleződése és érzelmi befektetése változhat, mélyebbé és összetettebbé téve a színházi élményt. A következő lépések felvázolják, hogyan írjunk színdarabot az ötfelvonásos szerkezettel.

1. Határozza meg a kulcsfontosságú cselekménypontokat: Kezdje azzal, hogy azonosítsa a főbb eseményeket, amelyek alakítják a történetet, mint például a felbujtó esemény, a csúcspont és a megoldás.
2. Oszd fel a történetet öt felvonásra: Oszd fel a történetet öt részre: a bevezetés, az emelkedő akció, a csúcspont, az eleső akció és a megoldás.
3. Állítsa be a színpadot: A bevezetőnek meg kell határoznia a helyszínt és be kell mutatnia a főszereplőket, ugyanakkor fel kell állítania a történet fő részét, ahol bonyodalmak merülnek fel. A darab első felében a közönség bemutatja a főszereplőket és a kezdeti konfliktust, megalapozva a kibontakozó dráma színterét. A második felében a történet felerősödik, nagyobb kihívásokat jelent, és a narratívát a tetőpontjára taszítja.
4. Építsd fel a feszültséget: Az emelkedő akcióban a főszereplőnek egyre nehezebb akadályokkal kell szembenéznie, amelyek növelik a tétet és feszültséget keltenek a közönségben.
5. Érd el a csúcspontot: A fő éghajlati pillanat a történet fordulópontja, ahol a főszereplőnek szembe kell néznie a fő konfliktussal, és döntő döntést kell hoznia.
6. Kezdje el a megoldást: A zuhanó akciónak a bezártság érzését kell biztosítania, és el kell kezdenie elkötni a sztori laza végét.
7. Zárjuk le a történetet: Az állásfoglalás során a főszereplőnek valamilyen – akár pozitív, akár negatív – megoldást kell elérnie, amely a közönség számára a lezárás érzetét kelti.
8. Szerkesztés és átdolgozás: Ha a történet elkészült, szükség szerint módosítsa és szerkessze a szerkezetet, hogy biztosítsa a történet zökkenőmentes áramlását és a drámai szerkezet hatékony alkalmazását.

Ha követi ezeket a lépéseket, létrehozhat egy ötfelvonásos drámai struktúrát, amely hatékonyan leköti a közönséget, és lenyűgöző narratívát biztosít.

Példák az ötfelvonásos szerkezetre Shakespeare drámáival

Az ötfelvonásos szerkezet jó példája a Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja. Ha Freytag piramisát használjuk a cselekmény elemzésére, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek előremozdítják a történetet.

Rómeó és Júlia

A Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja, jó példa az 5 felvonásos szerkezetre. A Freytag piramis segítségével a cselekmény elemzésére láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek a történetet előremozdítják.

1. felvonás: A kiállítás

• Helyszín: Verona Olaszország, 16. vagy 17. század
• Szereplők: Capulets és Montagues, konkrétan Rómeó és Júlia
• Konfliktus: A Montague-ok és a Capulet-ek viszálykodnak

2. felvonás: Rising Action

• Rómeó és Júlia egymásba szeretnek, de nem tudnak együtt lenni, mert a családjuk nem szereti egymást. Elhatározzák, hogy titokban összeházasodnak. )

3. felvonás: A csúcspont

• A Capulet parti összeomlása után Tybalt a Montague legénysége után megy, és megöli Mercutiót.
• Hogy megbosszulja barátját, Rómeó párbajozni kezd Tybalttal, Júlia unokatestvérével, és megöli.
• Rómeót száműzték, de mielőtt elmenne, megfelelő nászéjszakát biztosít Júliának!

4. felvonás: Falling Action

• Juliet szülei házasságot kötnek Párizsba.
• Neki és a szerzetesnek kidolgozott terve van, hogy halálát színlelve kihozzák a második házasságból. A terv része, hogy Rómeó kap egy levelet arról, hogy nem halt meg.
• Rómeó – aki soha nem kapta meg a levelet – azt hiszi, hogy Júlia meghalt (lásd drámai iróniáról szóló cikkünket).
• Rómeó mérget vásárol, és elmegy a sírjához, hogy öngyilkos legyen.

5. felvonás: Lemondás vagy határozat

• Rómeó szembeszáll Parisszal Júlia sírjánál, és megöli őt, mielőtt kioltja az életét.
• Júlia felébred alvó főzetéből, és látja, hogy Rómeó öngyilkos lett.
• Elveszi a tőrét, és megöli magát.
• A szerzetes és a nővér elmagyarázza a Capulet és Montague családnak, hogy a két szerető titokban házasodott össze.
• Mindkét családot elszomorítja a helyzet, és megfogadják, hogy véget vetnek a régóta tartó viszálynak.

Ahogy tetszik

Az As You Like It, William Shakespeare pásztorvígjátéka egy példaértékű történettípus, amely az ötfelvonásos szerkezetet követi.

1. felvonás: A kiállítás

• Helyszín: Franciaország, a történet Fredrick herceg udvarában kezdődik, de a darab többi része az Ardenne-erdőben játszódik.
• Szereplők: Duke Frederick, Duke Senior, Rosiland, Celia, Orlando, Oliver, Touchstone és Jaques
• Konfliktus: Frigyes herceg az erdőbe száműzte testvérét, Senior herceget. Lányát, Rosilandot nem sokkal ezután száműzték. Orlandónak meg kell menekülnie bátyja, Oliver üldöztetései elől.

2. felvonás: Rising Action

• Rosalind fiatalembernek, Ganymedesnek álcázza magát.
• Az erdőben sok a téves identitás, és sok szereplő beleszeret olyan emberekbe, akik nem szeretik őket.

3. felvonás: A csúcspont

• Rosalind/Ganymedes ravaszul megszervez egy sor ígéretet, hogy mindenki férjhez menjen, és senki se fog csalódni.
• Rosalind ezután felfedi valódi kilétét a többi szereplő előtt.

4. felvonás: Falling Action

• Orlando megmenti testvérét az oroszlántól, és kibékülnek. Oliver beleszeret Alienába.
• Minden párnak óriási esküvője van.

5. felvonás: Lemondás vagy határozat

• Frederick és Jacques kivételével, akik vallási remetékké válnak, minden szereplő visszatér a hercegségbe.

Macbeth: „A skót színdarab”

1. felvonás: A kiállítás

• Helyszín: Skócia, a háború végén
• Szereplők: Macbethet és barátját, Banquót mutatják be.
• Konfliktus: Három boszorkány gonosz összeesküvést szőtt Macbethtel, és azt mondják neki, hogy ő lesz a király!

2. felvonás: Rising Action

• Macbeth és felesége megölik a királyt és elfoglalják a trónt.
• Zsarnoki gyilkosságba mennek. Az akció felpörög, ahogy a közönség látja, milyen ambiciózus lett Macbeth és Lady Macbeth.

3. felvonás: A csúcspont

• Macbeth bankettet tart, és meglátja Banquo szellemét (akit Macbeth megölt).
• Lady Macbeth mentálisan instabillá válik, és a pár félni kezd gyilkos tetteik következményeitől.

4. felvonás: Falling Action

• Macduff lázadást szít, hogy visszaadja a trónt Duncan száműzött fiának.
• Macbeth újabb jóslatokat tanul a boszorkányoktól, és azt hiszi, hogy megmenekül.

5. felvonás: Lemondás vagy határozat

• A három boszorkány jóslata valóra válik, és a várat megrohamozzák. Macbethet megölik.

Kapcsolódó tevékenységek

Nézzen meg néhány előre elkészített tevékenységet, amelyet ma felhasználhat az osztálytermében!

Közös alapszabványok

• ELA-Literacy.RL.6.2: Determine a theme or central idea of a text and how it is conveyed through particular details; provide a summary of the text distinct from personal opinions or judgments
• ELA-Literacy.RL.7.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text; provide an objective summary of the text
• ELA-Literacy.RL.8.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text, including its relationship to the characters, setting, and plot; provide an objective summary of the text
• ELA-Literacy.RL.9-10.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze in detail its development over the course of the text, including how it emerges and is shaped and refined by specific details; provide an objective summary of the text
• ELA-Literacy.RL.11-12.2: Determine two or more themes or central ideas of a text and analyze their development over the course of the text, including how they interact and build on one another to produce a complex account; provide an objective summary of the text



• ELA-Literacy.RL.6.5: Analyze how a particular sentence, chapter, scene, or stanza fits into the overall structure of a text and contributes to the development of the theme, setting, or plot
• ELA-Literacy.RL.7.5: Analyze how a drama’s or poem’s form or structure (e.g., soliloquy, sonnet) contributes to its meaning
• ELA-Literacy.RL.8.5: Compare and contrast the structure of two or more texts and analyze how the differing structure of each text contributes to its meaning and style
• ELA-Literacy.RL.9-10.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure a text, order events within it (e.g., parallel plots), and manipulate time (e.g., pacing, flashbacks) create such effects as mystery, tension, or surprise
• ELA-Literacy.RL.11-12.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure specific parts of a text (e.g., the choice of where to begin or end a story, the choice to provide a comedic or tragic resolution) contribute to its overall structure and meaning as well as its aesthetic impact



• ELA-Literacy.RL.9-10.6: Analyze a particular point of view or cultural experience reflected in a work of literature from outside the United States, drawing on a wide reading of world literature
• ELA-Literacy.RL.11-12.6: Analyze a case in which grasping a point of view requires distinguishing what is directly stated in a text from what is really meant (e.g., satire, sarcasm, irony, or understatement)

Kapcsolódó források

1. Shakespeare-játékok képes enciklopédiája
2. Irodalmi műfajok: típusok és példák
3. a narratív szerkezet tanítása
4. Rómeó és Júlia tragédiája

Gyakran ismételt kérdések az ötfelvonásos színdarabról (drámai szerkezet)

Mi az öt felvonásos szerkezet egy darabban?

Az 5 felvonásos szerkezet a klasszikus és Shakespeare-drámákban általánosan használt drámai szerkezet formátuma. Kibővíti a három felvonásos szerkezetet azáltal, hogy a narratívát öt részre osztja: expozíció, emelkedő akció, csúcspont, esés akció és felbontás.

Mi az öt felvonásos szerkezet eredete?

Az 5 felvonásos szerkezetet Horatius római költő fejlesztette ki, később Gustav Freytag használta klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére.

Mi a célja az expozíciónak az öt felvonásos szerkezetben?

A kiállítás az első felvonás az 5 felvonásos szerkezetben. Célja a helyszín bemutatása, a szereplők fejlesztése, a darab fő konfliktusának bemutatása a nézőknek.

Mi a különbség az emelkedő és a csökkenő akció között az öt felvonásos struktúrában?

Az emelkedő akció a második felvonás, és végül elvezeti a közönséget a csúcsra. Ez gyakran bonyodalmakkal és akadályokkal jár a főszereplő számára. Mit jelent tehát az emelkedő cselekvés egy színdarab kontextusában? Minden a létrejövő feszültségről és érzelmekről szól. Emelkedő mozgás nélkül a csúcspontból hiányozna a szükséges felépítés és hatás, és a zuhanó akciónak és felbontásnak nem lenne ugyanolyan érzelmi hatása.

A negyedik felvonásban történik, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul és lezárásra kerül. Tehát mit jelent ez egy darab kontextusában? Ez a Rising Action ellentéte, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul, és a végső feszültség pillanatában lezárul.

Mi az a fellépés egy színdarabban?

A színdarabban egy „felvonás” egy fő szegmens, amely segít megszervezni a történetet, és minden felvonás egy sor jelenetet tartalmaz a cselekmény és a karakterek fejlesztéséhez. Jelentős elmozdulásokat jelez a narratívában, és számuk változhat, általában 3 vagy 5 felvonás. A „cselekménydefiníció” koncepciója, a színházspecifikus terminológia fontos szerepet játszik a darab megszervezésében és felépítésében, és minden egyes felvonás jelentős felosztást képvisel, amely hozzájárul a karakterfejlődéshez, a cselekmény előrehaladásához és az általános színházi élményhez.

Mi az a drámai szerkezet?

A drámai struktúra az az átfogó fogalom, amely magában foglalja a drámai művekben szereplő narratíva tervezését és megszervezését. Ez adja az alapvető keretet a történet kibontakozásához, irányítja a cselekmény ütemét és érzelmi ívét. Felvázolja a történet bemutatását és kibontakozását, beleértve az öt felvonásos szerkezet kulcsfontosságú elemeit. A drámai szerkezeti példák, mint például a három- és ötfelvonásos modellek, bevált kereteket biztosítanak az íróknak, hogy lenyűgöző narratívákat alkossanak, ugyanakkor teret adnak a kreatív innovációnak.

Miért használnak 5 felvonásos szerkezetet?

Az 5 felvonásos szerkezet egy drámai szerkezet, amelyet általában a történetmesélésben használnak, különösen színdarabokban és filmekben. Míg a hagyományosabb szerkezet sok évszázadon át a három felvonásos (eleje, közepe és vége) volt, addig az 5 felvonásos szerkezet részletesebb és árnyaltabb megközelítést biztosít a történetmeséléshez. Íme néhány ok, amiért az 5 felvonásos szerkezetet használják:

• Fokozott összetettség: A további felvonások összetettebbé és mélyebbé teszik a cselekmény és a karakterek fejlesztését. Ez különösen hasznos lehet olyan történetek esetében, amelyek több részcselekményt vagy bonyolult narratívákat tartalmaznak.
• Emelkedő akció és csúcspont: Az 5 felvonásos struktúra gyakran tartalmaz egy különálló emelkedő akciót, amely a csúcsponthoz vezet, és fokozatosan növeli a feszültséget és a feszültséget. Ez fokozhatja a történet érzelmi hatását.
• Karakterívek: Több fellépéssel több hely marad a karakterívek fejlesztésére. A karakterek jelentős változásokon eshetnek át, kihívásokkal nézhetnek szembe, és növekedést tapasztalhatnak az öt felvonás során.
• Pacing Control: Az 5 felvonásos szerkezet lehetővé teszi a történet ütemének pontosabb szabályozását. Minden cselekmény egy meghatározott célt szolgálhat, és hozzájárulhat a narratíva általános áramlásához.