A cselekménydiagram készítése nemcsak a cselekmény egyes részeinek elsajátításában segíti a tanulókat, hanem megerősíti a főbb eseményeket, és segít a tanulóknak az irodalmi struktúrák jobb megértésében. A tanulók létrehozhatnak egy forgatókönyvet, amely megörökíti a mű narratív ívét egy hatcellás forgatókönyvvel, amely a cselekménydiagram fő részeit tartalmazza. Ebben a tevékenységben a tanulók vizuális cselekménydiagramot készítenek a történet főbb eseményeiről . A tanulóknak azonosítaniuk kell a regény fő fordulópontjait, mint például a kiállítás, a felemelkedés, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás.
Ennek a tevékenységnek az állványozásához vagy testreszabásához a tanárok dönthetnek úgy, hogy képeket vagy leírásokat adnak hozzá, és a tanulók töltsék ki az üres helyeket. Fiatalabb tanulók számára hasznos lehet egy „Kezdet, Közepe, Vég” összefoglaló kitöltése. Szükség esetén feltétlenül frissítse a tanulói utasításokat!
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Határidő:
Cél: Készítsen vizuális cselekménydiagramot a történethez.
Tanulói utasítások:
Kezdje a leckét azzal, hogy részletesen elmagyarázza a tanulóknak a diagram összetevőit. A tanárok először magáról a cselekménydiagram fogalmáról beszélhetnek bővebben, például arról, hogyan keletkezett, miért használják, és milyen előnyökkel járhat, majd elmozdulhatnak az egyes komponensek egymás utáni magyarázata felé, különféle példákon keresztül.
A tanárok a fogalomról a diákok által már jól ismert, összefüggő ötletek és példák segítségével beszélhetnek. Például egy kicsi és érdekes történet használata, amelynek cselekményét a tanulók ismerik, vagy akár a mindennapi életből példát adunk, segít a diákoknak gyorsabban megérteni a fogalmat. A tanárok arra is kérhetik a tanulókat, hogy osszák meg az eszükbe jutó példákat, és vigyék el a vitát.
Annak érdekében, hogy segítsék a tanulókat az órán jelenlévő fogalmak alkalmazásában, a tanárok gyakorlati tevékenységet végezhetnek. Adj a tanulóknak egy novellát, amely tartalmazza a cselekménydiagram összes elemét. Kérje meg a tanulókat, hogy először ismerjék fel ezeket az elemeket kiemelve, majd összegezzék az egyes részeket, és készítsenek diagrampapíron egy diagramot. A tanulók csoportosan is végezhetik ezeket a tevékenységeket, és érdekes látványelemekkel egészíthetik ki az ábrát.
Biztonságos és egészséges teret alakítson ki a tanulók számára az osztályban. Gondoskodjon arról, hogy a tanulók nyugodtan tegyenek fel kérdéseket és fejtsék ki véleményüket az órán megvitatott különféle fogalmakkal és gondolatokkal kapcsolatban.
Minden óra elején szánj 5-10 percet a korábbi fogalmak megbeszélésére és megerősítésére. A tanárok úgy rendezhetik el az óraterveket, hogy az előző koncepció valamilyen módon összekapcsolható legyen a következővel. Gyakran mérje fel a tanulók tanulási ütemét és megértési szintjét rövid kvízek és feladatok elvégzésével.
A kiállításban bemutatásra kerülnek a történet elsődleges szereplői, helyszínei és nyitó eseményei. A történet színterének beállításához és az olvasó figyelmének lekötéséhez kulcsfontosságú háttérinformációkat ad. A tanulók kreatív történeteiket érdekesebbé tehetik, ha egy jól megírt tárlattal felkeltik a figyelmet.
A szereplőknek leküzdendő konfliktusok, nehézségek, akadályok miatt fejlődik a cselekmény, a felemelkedő cselekmény hatására nő a feszültség. Az olvasó érdeklődését és a cselekményt egyaránt fenntartja. A csúcsponthoz is elvezeti az olvasókat, feltárva a történetben jelenlévő összes feszültséget és rejtélyt.