Ha tanul allegorikus szövegek, fontos, hogy a diákok megértsék a koncepció allegória, mint egy alapítvány az olvasás. Mivel egy allegória célja az, hogy adjunk egy mélyebb, szimbolikus jelentősége van a szöveg, a diákok kell, hogy képes legyen meghatározni a helyszínen, és a hivatkozásokat a munkát. Allegóriák, mint a The Crucible elrejteni egy morális vagy politikai értelmében, ezért fontos, hogy a diákok tudják, a háttérben, mielőtt a játék.
A The Crucible, Miller használja a tömeghisztéria és mutogatás közben a salemi boszorkányperek összehasonlításként a „boszorkányüldözés” a McCarthy Trials az 1950-es. A játék, Miller, ami sok párhuzamot a vadászat boszorkányok és a vadászat kommunisták. Például a McCarthy vizsgálatok, a vádlott lenne látható engedékenység, ha adott a nevek összeesküvők. Ez azt jelentette, hogy gyakran feladja nevét, akik nem voltak kommunisták, csak azért, hogy elkerülje kemény büntetések és bírságok. 1692 során a salemi boszorkányperek, az emberek is adott hamis tanú, hogy elkerülje a büntetést. Azok, akik bevallotta volna életüket kíméli. Miller fejti ki szempontok alkalmazása révén ezeket a párhuzamokat.
Kérd meg a tanulókat, hogy hozzon létre egy storyboard, amely bemutatja a több párhuzamot a szöveg és annak allegorikus utalás. Ügyeljen arra, hogy nézd meg a leckét allegória!
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Hozzon létre egy storyboard, hogy példákat mutat az allegória a tégelyben.
Magyarázza el, mi az allegória, és hogyan használta Arthur Miller, a "The Crucible" szerzője a salemi boszorkánypereket allegóriáként, hogy bírálja saját korszaka mcarthyizmusát. A tanárok más, az irodalomban használt allegóriákra is adhatnak példákat, amelyeket a tanulók ismernek.
Kezdje azzal, hogy megismertesse a diákokkal a kommunisták utáni vadászat mögött meghúzódó történelmi kontextust, és határozza meg, kik is pontosan a kommunisták. Ismertesse meg a hallgatókkal a kommunizmus fogalmát és más társadalmi ideológiákat. Magyarázza el a kollektivizmus és az individualizmus közötti különbséget, mint a kommunizmus magyarázatának hátterét.
Javasolja a tanulóknak, hogy először ismerkedjenek meg a történelmi tényekkel, hogy a későbbiekben összehasonlíthassák a történetet és a valóságot. A hallgatók háttér-információkat szerezhetnek az események sorrendjéről, a főbb résztvevőkről és a társadalom politikai ideológiáiról.
Bátorítsa diákjait, hogy hasonlítsák össze a „The Crucible” embereit és helyszíneit, valamint a McCarthy-korszak történelmi személyeit és eseményeit. McCarthy szenátort például szembeállíthatják valakivel, például Danforth kormányzóhelyettessel. A tanulók történelmi tényeket kapcsolhatnak össze a történettel és alakokat a szereplőkkel, hogy megtudják a pontosságot és a rejtett motivációkat.
A diákok több vitát és megbeszélést szervezhetnek a The Crucible és a tényleges Salem Boszorkányperek témakörében. Ez segít nekik gondolkodni a különböző témákon, és különböző nézőpontokat találni.
A „The Crucible” című sztori szerzője az 1950-es években írta le ezt a darabot, amikor Joseph McCarthy szenátor vezette a csatát az állítólagos kommunisták ellen az amerikai kormányzatban és a szórakoztatóiparban. A McCarthyizmust a gyanakvás, a rágalmazás és a feltételezett kommunisták feketelistára helyezése jellemezte. Miller annak a kornak a pánikját és igazságtalanságát hasonlította össze a mcarthyizmus aktuális eseményeivel, történelmi háttérként használva a salemi boszorkánypereket. Az 1600-as években, a salemi boszorkányper időszakában játszódik, Arthur kiterjedt szimbolikát használt, hogy hangot adjon véleményének és az események aktualitásának.
Mind a darab, mind annak metaforikus értelmezése egyik fő témája a megfelelési kényszer és az egyéni integritás közötti konfliktus, amint azt olyan szereplők is tanúsítják, mint John Proctor és Mary Warren. A kommunisták utáni vadászat háttere is az individualizmus és a kollektivizmus ideológiájában rejlik.