Amint a hallgatók megismerik az alapvető növényi és állati sejteket, egy gyakorlati kísérlet nagyszerű módja annak, hogy megfigyeljék a valódi dolgok közötti különbségeket. A Hagymakró-kísérlet egy egyszerű bevezető kísérlet, amely segít a hallgatóknak mikroszkóppal gyakorolni, miközben megvizsgálják a sejtek közötti különbségeket és hasonlóságokat.
A hallgatók ezen a munkalapon rögzítik hipotéziseiket, megfigyeléseiket és minden következtetést, amelyet az alapsejtekkel kapcsolatban megtehetnek. Úgy állítják elő, hogy csak megfigyeljék a hagyma sejteket és az arcsejteket, de hozzáadható további sejtek felvételéhez a megfigyeléshez.
A „Használd ezt a hozzárendelést” gombra kattintva a munkalap átmásolódik a tanári fiókba. Nyugodtan módosítsa az utasításokat vagy a munkalap elemeit, hogy a tanulóknak és a kísérlet elvégzéséhez igazítsa.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Student Instructions
Kezdje azzal, hogy egyszerű szavakkal elmagyarázza, mi a hipotézis. Használjon a tanulók mindennapi tapasztalataihoz kapcsolódó példákat a megfigyelések alapján megalapozott tippelgetés gondolatának illusztrálására. Beszéljétek meg a hipotézisek fontosságát a tudományos kísérletekben, hangsúlyozva, hogy ez a felfedezés és a tanulás kiindulópontja.
Mutassa be az Onion Cheek Experiment-et, és magyarázza el a folyamatot a fiatal diákok számára könnyen érthető módon. Mutassa meg nekik az általuk használt anyagokat, például a hagymát, a mikroszkóp tárgylemezeket és a mikroszkópokat. Írja le, mire számíthatnak, például a sejtek különböző alakjait és szerkezetét. Ne adjon túl sok részletet saját megfigyeléseik és találgatásaik ösztönzéséhez.
Vezessen ötletbörze, ahol a tanulók megoszthatják elképzeléseiket arról, hogy szerintük mit figyelhetnének meg a hagyma- és pofasejtekben. Bátorítson minden diákot a hozzájárulásra, elősegítve a támogató és befogadó környezetet. Vezesd őket az ötleteik egyértelmű hipotézissé történő finomításán. Például, ha egy diák azt sugallja, hogy „köröket” fog látni a hagymasejtekben, segítsen nekik megfogalmazni ezt egy strukturáltabb hipotézisben, például: „Azt hiszem, a hagymasejtek kerek formájúak lesznek”.
Biztosítsunk a tanulóknak feladatlapokat, amelyekre leírhatják hipotéziseiket. Ezek a munkalapok tartalmazhatnak felszólításokat vagy mondatindítókat, amelyek segítenek nekik megfogalmazni gondolataikat. A tanulók osszák meg hipotéziseiket az osztállyal. Ez nemcsak önbizalmat épít, hanem lehetővé teszi számukra, hogy különböző nézőpontokat és ötleteket halljanak, ami önmagában is értékes tanulási tapasztalat lehet.
A mikroszkópok és a biológiai minták, például a hagyma- és az arcsejtek kezelésekor bizonyos óvintézkedések elengedhetetlenek. Először is, a mikroszkópok kényesek, és óvatosan kell bánni velük; mindig mindkét kezével vigye őket, az egyik a kart fogja, a másik pedig az alapot támasztva. Győződjön meg arról, hogy a lencse tiszta, és ne érintse meg ujjaival az üveget. A tárgylemezek elkészítésekor használjon tiszta tárgylemezeket és fedőlemezeket a szennyeződés elkerülése érdekében. Az arcsejtmintákhoz használjon sterilizált fogpiszkálót vagy tampont, és ne ossza meg ezeket a tanulók között a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. Az is fontos, hogy minden biológiai mintát potenciális biológiai veszélyként kezeljünk; a kísérlet után megfelelően ártalmatlanítsa a mintákat, és fertőtlenítse a munkaterületet. Kesztyű viselése és kézmosás a kísérlet előtt és után tovább csökkentheti a szennyeződés kockázatát.
A környezeti tényezők jelentősen befolyásolhatják mind a hagyma, mind az arc sejtjeit. A hőmérséklet, a páratartalom és a fényexpozíció változásai megfigyelhető változásokat okozhatnak a sejtekben. Például a szélsőséges hőmérséklet károsíthatja a sejtszerkezeteket, vagy befolyásolhatja azok mikroszkóp alatti láthatóságát. A magas páratartalom páralecsapódáshoz vezethet a tárgylemezeken, ami eltakarja a kilátást, míg az alacsony páratartalom a sejtek kiszáradását és összezsugorodását okozhatja, ami megváltoztatja megjelenésüket. A hagymasejtek esetében a fénysugárzás befolyásolhatja a fotoszintézis folyamatát, potenciálisan befolyásolva a sejtek egészségét és megjelenését. Ezért ezeknek a sejteknek az előkészítésekor és megfigyelésekor döntő fontosságú a környezeti tényezők figyelembe vétele és ellenőrzése a pontos és következetes megfigyelések biztosítása érdekében.
A hagymasejtek (növényi sejtek) és a pofasejtek (állati sejtek) közötti fő különbségek elsősorban az eltérő szerkezeti jellemzőikből adódnak. A hagymasejtek cellulózból készült merev sejtfallal rendelkeznek, amely szerkezeti támaszt nyújt, ami hiányzik az arcsejtekben. A hagymasejteken belül kiemelkedően nagy vakuolák vannak, amelyek vizet és tápanyagokat tárolnak, míg az arcsejtekben kisebb, ideiglenesebb vakuolák vannak. Az egyik legfigyelemreméltóbb különbség a kloroplasztiszok jelenléte a hagymasejtekben, a fotoszintézis helyén, amelyek nem találhatók meg az állati sejtekben, mint a pofákban. Ezenkívül ezeknek a sejteknek az alakja és elrendezése különbözik; a hagymasejtek általában egyenletesebbek és téglalap alakúak, míg az arcsejtek szabálytalanok és kerekebbek. Ezek a különbségek alapvető fontosságúak abban, hogy a diákokat a különböző szervezetek sejttípusainak sokféleségéről tanítsák.