A „Sejtek részei” címkézési poszter alternatív tevékenysége a hallgatóknak az egyes sejttípusok külön-külön címkézése lenne. Ebben a tevékenységben a hallgatók elkészítnek egy póktérképet, amely azonosítja és leírja az állati sejtek szerkezetét. A Storyboard Creatorban található színezhető állati cella lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy könnyen kiemeljék a cella egyes részeit.
| Rész | Leírás |
|---|---|
| Sejt membrán | Vezérli, hogy mi mozogjon a cellában és ki |
| Citoplazma | Ahol a tevékenységek nagy része történik |
| A mitokondriumok | Ahol a légzés nagy része történik |
| Atommag | DNS-t tartalmaz és a sejt funkcióit szabályozza |
| A riboszóma | Ahol a proteinszintézis történik |
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Hozzon létre egy pókérképet az állati sejt különböző részeinek azonosításához és leírásához.
Kezdje a leckét az állati sejtek fogalmának egyszerű és világos bevezetésével. Használjon egyszerű nyelvezetet, és kerülje a tudományos szakzsargont. Használjon vizuális segédeszközöket, például nagy, világosan felcímkézett diagramokat vagy modelleket, amelyeket minden tanuló könnyen láthat és érthet. Ennek a lépésnek az a célja, hogy alapvető ismereteket nyújtson arról, hogy mi is az állati sejt, és mi a jelentősége.
Multiszenzoros tanítási módszerek alkalmazása sokféle tanulási igény kielégítésére. Például használjon tapintható állati sejteket, ahol a tanulók megtapogathatják a különböző részeket. Tartalmazzon hallási elemeket, például leíró videókat vagy dalokat a sejtrészekről. Ezek a módszerek biztosítják, hogy a vizuális, auditív vagy kinesztetikus tanulási preferenciákkal rendelkező tanulók mind bekapcsolódhassanak az anyagba.
Adjon meg egy strukturált tevékenységet az állati sejt részeinek címkézéséhez. Ez magában foglalhat egy gyakorlati feladatot, amelyben a tanulók tépőzáras címkéket használnak, hogy egy állati sejt nagy tapintható modelljére helyezzenek. Kínáljon fel lépésről lépésre útmutatót, és álljon rendelkezésre, hogy szükség esetén egyéni segítséget nyújtson. Győződjön meg arról, hogy a feladat az egyes tanulók képességeihez igazítható, lehetővé téve mindenki sikeres részvételét.
Fejezze be a felülvizsgálatot a tanulás megerősítése érdekében. Használjon különféle módszereket, például ismételje meg a kulcsfontosságú információkat, mutassa újra a diagramokat, vagy tekintse meg újra a tapintható modelleket. Bátorítsa a tanulókat, hogy saját szavaikkal vagy rajzokkal fejezzék ki, amit tanultak. Adjon pozitív visszajelzést és gyengéd korrekciókat, hogy a tanulók biztosak legyenek a téma megértésében.
A növényi sejtek sejtfallal, a sejtmembránt körülvevő merev szerkezettel rendelkeznek, amely elsősorban cellulózból áll, amely tartást és formát biztosít a sejtnek. Ez a merevség kulcsfontosságú a növények számára, mivel segít nekik egyenesen állni és függőlegesen növekedni, mechanikai szilárdságot és védelmet nyújtva. A sejtfal szabályozza a vízfelvételt is, hogy elkerülje a túltágulást és a szétrepedést. Ezzel szemben az állati sejteknek nincs sejtfaluk. Ehelyett rugalmasabb sejtmembránjuk van, ami változatos formákat tesz lehetővé, és képes elnyelni az élelmiszereket és más anyagokat. A merev sejtfal hiánya az állati sejtekben a mozgások és interakciók szélesebb körét teszi lehetővé, amelyek számos állati sejt, például izomsejtek és idegsejtek működéséhez nélkülözhetetlenek.
Mind a növényi, mind az állati sejtekben a sejtmag vezérlőközpontként szolgál, a sejt genetikai anyagának (DNS) otthont adva. A sejtmagban található DNS tartalmazza a sejtszerkezetre, a működésre és a szaporodásra vonatkozó utasításokat. A sejtmag szabályozza az összes sejtaktivitást a génexpresszió szabályozásával, amely meghatározza, hogy specifikus fehérjék mikor szintetizálódnak. Ezek a fehérjék nélkülözhetetlenek a különböző sejtfolyamatokhoz, beleértve az anyagcserét, a növekedést és a környezeti ingerekre adott válaszokat. A sejtmag szerepe a genetikai információ kezelésében és megőrzésében alapvető fontosságú a megfelelő működés és az élet folytonosságának biztosításában mindkét sejttípusban.
A növényi és állati sejtek alaki és méretbeli különbségei azért jelentősek, mert tükrözik e sejtek eltérő funkcióit és életmódját. A növényi sejtek általában nagyobbak és szabályosabb, téglalap alakúak, ami elősegíti a növényhez hasonló stabil, álló szerkezet felépítésében betöltött szerepüket. A növényi sejtekben található nagy központi vakuólum hozzájárul a méretükhöz és segít fenntartani a szerkezeti integritást. Ezzel szemben az állati sejtek általában kisebbek és kerekebbek, ami nagyobb rugalmasságot és sokféle funkciót tesz lehetővé. Az állati sejtek alakjának és méretének ez a változatossága kulcsfontosságú a speciális funkciókhoz, például az idegsejtek jelátviteli képességéhez vagy a fehérvérsejtek véráramban való mozgásához. Ezek a különbségek azt az elvet példázzák, hogy a forma követi a funkciót a biológiában, és ezeknek a sejteknek a sajátos alakja és mérete a szervezetben betöltött szerepükhöz igazodik.