Az ELA közös alapszabványai a középiskolában megkövetelik a diákoktól, hogy javítsák formális írási képességeiket, jól átgondolt esszékkel és megfelelően strukturált érvekkel. Szükségük van arra is, hogy a tanulók hatékony érvelő írásmódokat alkalmazzanak álláspontjuk vagy nézőpontjuk megvédéséhez.
Az ellentétes nézőpontok dekonstruálása és érvényesítése, illetve leleplezése elengedhetetlen az erős meggyőző íráshoz. Ez szükségessé teszi a retorika alapvető megértését. Az Ethos, Pathos és Logos arisztotelészi fogalmainak tanítása, mint módja annak, hogy a tanulók jobban megértsék a jó érveket, fantasztikus megközelítés a hatékony érvek megértésének fejlesztésére. A tanulók ezután egy írásban, beszédben vagy levélben értékelhetik ezeknek a módszereknek a hatékonyságát.
Martin Luther King Jr. „Van egy álmom” című műve a történelem egyik leghíresebb idézett beszéde. Ebben King retorikát használ, hogy megszólítsa hallgatósága érzelmeit, értékeit és logikáját. Ezzel erőteljes érvet tud felhozni az állampolgári jogok mellett. Ezért érdemes feltárni a beszéd ethoszát (szakértelem), pátoszát (érzelmi vonzerő) és logoszát (logikáját), hogy néhány alapvető elemre bontsuk.
A beszédet 1963. augusztus 28-án mondták el a Washington DC-ben található Lincoln Memorialnál, a munkákért és szabadságért Washingtonban tartott menet közben. Kingnek az álmai köré összpontosulva, amikor a fekete-fehér népek szegregált idejében nőtt fel. A beszédszövegben szerepelt a „Van egy álmom...” sor ismétlése, például:
„Van egy álmom, hogy egy napon Alabamában a fekete kisfiúk és a kis fekete lányok összefoghatnak majd kis fehér fiúkkal és fehér lányokkal, mint nővérek és testvérek.”
"Van egy álmom, hogy négy kisgyermekem egy napon olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."
Ahhoz, hogy valóban megértsük ennek a beszédnek a hatását, először meg kell értenünk az ethosz (szakértelem), a pátosz (érzelmi vonzerő) és a logosz (logika) mögött rejlő jelentéseket.
Az ethosz a beszélő hitelessége. Az ethosz kialakításához az előadót az adott téma szakértőjének kell tekinteni, vagy olyannak kell lennie, akiben a közönség megbízik. King egyrészt szakértője volt a polgári jogoknak, másrészt az afroamerikai közösség nagy tiszteletben tartotta. Ez nagy tekintélyt adott beszédének, és meggyőzőbbé tette.
"Van egy álmom, hogy négy kisgyermekem egy napon olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."
A pátosz az érzelmek felhasználása a közönség meggyőzésére. King kiváló munkát végez, amikor pátoszt használ, hogy megszólítsa közönsége érzelmeit. Például arról beszél, hogy milyen álmai vannak gyermekei számára, és arról, hogyan szeretné, ha a bőrük színe helyett a jellemük tartalma alapján ítélnék meg őket. Ez egy erőteljes üzenet, amely az emberek szívéhez szól, és cselekvésre ösztönzi őket.
„Ötöt éve aláírta az Emancipációs Kiáltványt egy nagy amerikai, akinek szimbolikus árnyékában ma állunk. Ez a nagy jelentőségű rendelet a remény fénye a néger rabszolgák millióinak, akik az elsorvadó igazságtalanság lángjaiban égtek. Örömteli hajnalként ért véget fogságuk hosszú éjszakája. De 100 évvel később a néger még mindig nem szabad.
A logó a logika és az ész használata a közönség meggyőzésére. King beszéde során logókat használ azáltal, hogy bizonyítékot és indoklást ad arra vonatkozóan, hogy miért fontosak az állampolgári jogok. Analógiát és metaforát is használ, hogy segítse álláspontjait. Például a feketéket a „birkanemzethez” hasonlítja, amelyet egy „bukó” (a fehér intézmény) tévútra vezet. Ez az összehasonlítás segít képet festeni hallgatói elméjében, és érthetőbbé teszi érvelését.
„A csodálatos új harciasság, amely elnyelte a néger közösséget, nem vezethet bennünket bizalmatlanságba minden fehér emberrel szemben, mert sok fehér testvérünk, amint azt a mai jelenlétük is bizonyítja, rájött, hogy sorsuk a mi sorsunkkal függ össze. Rájöttek, hogy szabadságuk elválaszthatatlanul összefügg a mi szabadságunkkal. Nem járhatunk egyedül.”
Használhatja az Van egy álmom írósablont óra közben, hogy a tanulók elgondolkodjanak King beszédének különböző elemeiről. A sablon mindhárom tárgyalt összetevőhöz tartalmaz szakaszokat; Ethos, Pathos & Logos. Ezt a sablont útmutatóként is használhatják a tanulók saját beszédük megírásához.
Mindegyik szakasz segíti a tanulókat az Van egy álmom beszédretorikai elemzésében, lehetővé téve számukra, hogy beírjanak egy idézetet, amely a sablon egyes szakaszaihoz tartozik. A tanulók ezt követően használhatják ezeket a „Van egy álmom” ethosz, pátosz és logók részeket, hogy minden példa idézetet karakterekkel, jelenetekkel és érzelmekkel illusztráljanak.
Vegyük például a logókat. A beszéd logói azok az érvelések és példák, amelyeket Dr. King használ érvelésének alátámasztására. Ezek a logók idézetek származhatnak híres esetekből, statisztikákból vagy akár történelemből. Íme néhány példa a logókra az Van egy álmom beszédben:
„Amerika rossz csekket adott a négereknek, egy csekket, amely „elégtelen pénz” felirattal érkezett vissza.”
Vagy
„Soha nem lehetünk elégedettek, amíg a néger a rendőri brutalitás kimondhatatlan borzalmának áldozata. Soha nem lehetünk elégedettek, amíg az utazás fáradtságától elnehezült testünk nem tud szállást találni az autópályák moteleiben és a városok szállodáiban.
Martin Luther King beszédében az erkölcsöt használja, amikor megvitatja baptista lelkészként és polgárjogi vezetőként betöltött megbízatását. Beszél a diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatairól és arról is, hogy a szegregáció hatásait első kézből látta. Személyes tapasztalatainak megosztásával hiteles forrássá teszi magát az állampolgári jogok témakörében.
Amellett, hogy megvitatja saját tapasztalatait, King más forrásokra is hivatkozik érvelésének alátámasztására. Beszél az alapító atyákról és arról, hogy „egy váltót írtak alá, amelynek minden amerikai örököse lett volna”. Hivatkozik az Emancipation Proklamációra is, és arra, hogy ez „a remény nagy fénye” volt az afroamerikaiak számára.
Martin Luther King pátoszt használ beszédében, amikor megosztja a diszkriminációval és szegregációval szembesült afroamerikaiak tapasztalatait. Arról beszél, hogy az afro-amerikaiakat „égette a hervadó igazságtalanság lángja”, és hogy még 100 évvel az emancipációs kiáltvány után sem szabadulnak. E hatásos történetek megosztásával érzelmi választ vált ki hallgatóságából, és megerősíti a polgári jogok melletti érvelését.
King analógiát és metaforát is használ álláspontjainak illusztrálására. Például az afroamerikaiakat a „birkanemzethez”, a fehéreket pedig a „barkácshoz” hasonlította. Ez az összehasonlítás segít eleven képet festeni a helyzetről, és érvelését közelebb hozza a hallgatósághoz.
Martin Luther King logókat használ beszédében, amikor statisztikákra és történelmi eseményekre hivatkozik érvelésének alátámasztására. Arról beszél, hogy az afroamerikaiakat diszkriminálták a lakhatás, az oktatás és a foglalkoztatás terén. Hivatkozik az Alkotmányra és a Függetlenségi Nyilatkozatra is, hogy bemutassa, hogyan kell minden férfit egyenlő bánásmódban részesíteni. Ezekkel a tényekkel és számadatokkal demonstrálja, hogy a szegregáció igazságtalan, és meg kell szüntetni.
King meggyőző nyelvezetet is használ beszédében. Például arról beszél, hogy az afroamerikaiak „nemzetünk fővárosába jöttek beváltani egy csekket”, amelyet az alapító atyák írtak. Ez a hasonlat segít a hallgatóságnak megérteni, hogy a polgári jogok nem csak feketék, hanem amerikaiak is. Ez az, ami miatt mindenkinek törődnie kell, és dolgoznia kell a megoldásán.
Összességében a tevékenységi forrás az ethoszra, a pátoszra és a logókra tanítja a gyerekeket. Ez egy jó módja annak, hogy bemutassa a témát, és lehetővé tegye a gyerekek számára, hogy mélyebben megismerjék azt.
Ha megnézzük, hogyan használja Martin Luther King a retorikát, láthatjuk, hogy Arisztotelész mindhárom meggyőzési módját alkalmazza: az éthoszt, a pátoszt és a logoszt. Vezetői hitelességét már a beszéd elején megalapozza azzal, hogy beszél a diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatairól, és megosztja baptista lelkészként szerzett mandátumát. A beszéd során érzelmi nyelvezetet használ, hogy kapcsolatba lépjen közönségével, és képet adjon az afroamerikaiak küzdelmeiről. Logikát és érvelést is használ érvelésének alátámasztására, statisztikákra és történelmi eseményekre hivatkozva.
Az, ahogyan a beszéd hatásossá tételének három sarokkövét használja, megtanítja a gyerekeket a retorika fontosságára a nyilvános beszédben. Ezután irodalmi eszközöket használhatnak a „Van egy álmom” beszédben, kreatívak lehetnek, és elkezdhetik felépíteni saját jeleneteiket, olyan szereplőkkel, akik életre keltik az általuk kiválasztott szakaszokból származó idézeteket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy bemutassák a középiskolai ELA közös alapkövetelményeinek, hogy az Ön tanítási módszerei és iskolája olyan tanulási forrásokat biztosít a gyerekek számára, amelyek segítségével fejleszthetik az összetett információs szövegek megtalálásának, olvasásának és megértésének képességét.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Hozzon létre egy storyboard, hogy példákat mutat ethosz, pátosz és logók a szöveget.
Kezdje a leckét az ethosz, a pátosz és a logók elmagyarázásával. Ezek olyan meggyőző technikák, amelyeket a közönség meggyőzésére használnak, és kulcsfontosságúak a hatékony kommunikációban és írásban. Használjon egyszerű, összevethető példákat mindegyik leírására: az ethosz mint a hitelesség vagy a bizalom megteremtése, a pátosz mint az érzelmekre való vonzódás, és a logók, mint a logika vagy az ész használata. Hivatkozás "Van egy álmom" annak bemutatására, hogyan alkalmazta hatékonyan Martin Luther King Jr. ezeket a technikákat.
A bevezető után folytassa az „I Have a Dream” egyes részeinek elemzésével, ahol King ethost, pátoszt és logókat alkalmaz. Bontsa fel a beszédet szakaszokra, és dolgozzon a tanulókkal, hogy meghatározzák, melyik technikát használják az egyes szakaszokban. Beszéljétek meg, hogy az egyes technikák hogyan szolgálják a beszéd általános célját, és hogyan erősítik annak meggyőző erejét. Ez a gyakorlat nemcsak a fogalmak megértését erősíti, hanem azt is szemlélteti, hogyan lehet ezeket a technikákat hatékonyan kombinálni.
Most, hogy a tanulók jól ismerik az éthoszt, a pátoszt és a logókat, és látták őket működés közben, kérje meg őket, hogy írják meg saját rövid esszéiket, beszédeiket vagy leveleiket e technikák alkalmazásával. Adjon meg egy sablont vagy vázlatot, amely segít nekik az írás szerkezetében. Ösztönözze őket, hogy gondolkodjanak el egy olyan témán vagy témán, amely iránt szenvedélyesek, mivel ez természetesen megfelel a meggyőző írásmódnak.
Fejezze be a leckét egy szakértői értékeléssel. A tanulók kicserélik egymással írásaikat áttekintés céljából. Bátorítsa őket, hogy adjanak visszajelzést kifejezetten az ethosz, pátosz és logók használatáról és hatékonyságáról a darabban. Végül hívd össze az osztályt egy elmélkedő beszélgetésre. Kérje meg a tanulókat, hogy osszák meg tapasztalataikat az írással kapcsolatban ezekkel a technikákkal, és hogy hogyan változott a meggyőző írással kapcsolatos nézőpontjuk.
Az Ethos olyan írásstílus, amely az olvasó tekintélyét vonzza, ezáltal bizalmat épít. A pátosz az olvasó érzelmeire, a logosz pedig az olvasó érvelési képességére apellál. Mindezek olyan írásmódok, amelyek arra késztetik az olvasót, hogy bízzon, higgyen és érezzen abban, amit a szerző mond.
Dr. King beszédének két fő célja volt: felszámolni a rasszizmust, és felhívni a figyelmet minden ember egyenlő polgári és gazdasági jogaira.
Dr. King ezt a híres beszédet tartotta 1963. augusztus 28-án Washingtonban, a Washington DC-ben.