A pozitív önbeszéd olyan belső párbeszéd, amelyet önmagunkkal folytatunk, és amely magabiztosnak és jónak érezzük magunkat az életünk iránt. Segít abban, hogy a jó oldalra nézzünk, jó döntéseket hozzunk és felvegyük magunkat, amikor nem érezzük magunkat. Emlékeztet bennünket arra is, hogy a kudarc az élet része, és nem hagyhatjuk, hogy a dolgok vagy az emberek lebuktassanak minket. A pozitív beszélgetés nem könnyű, és fontos, hogy fiatalon megtanítsák a gyermekeket annak előnyeire. Ehhez a tevékenységhez a hallgatók különféle negatív példákat kapnak az önbeszélgetésről. Ki kell tölteniük az önbeszélő táblázatot, a negatív szavakat pozitív szavakká alakítva . A tanárok dönthetnek úgy is, hogy egy üres sablont adnak a diákoknak, és megkérhetik őket, hogy találjanak ki saját példákat a negatív önbeszédről, hogy pozitívvá váljanak. A megadott példa 2 helyzetet tartalmaz, de a tanár adhat még egyet.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Határidő:
Célkitűzés: Töltse ki az önbeszélgetési táblázatot, fordítva a negatív önbeszédet pozitív önbeszéléssé.
Diákutasítások
Kezdje a leckét azzal, hogy elmagyarázza a pozitív önbeszéd fogalmát és jelentőségét az önbecsülés, a magabiztosság és az általános jólét elősegítésében. Használjon hasonló példákat és történeteket, hogy segítsen a középiskolás diákoknak megérteni az önálló beszélgetés gondolatát. Beszéljétek meg a pozitív és negatív önbeszéd hatását az érzelmekre és cselekedetekre.
Vonja be a tanulókat egy beszélgetésbe azokról a gyakori negatív önbeszéd-kifejezésekről vagy gondolatokról, amelyeket esetleg tapasztaltak. Adjon nekik forgatókönyveket vagy utasításokat, amelyek segítenek azonosítani a negatív önbeszéd eseteit. Például megkérheti őket, hogy idézzenek fel egy közelmúltbeli helyzetet, amikor kételkedtek magukban, vagy szorongtak. Bátorítsd a tanulókat, hogy kis csoportokban vagy osztályban osszák meg ezeket a negatív önbeszéd-mintákat.
Vezess be egy pozitív önálló beszélgetési tevékenységet. Adjon a tanulóknak egy listát azokról a gyakori negatív önbeszéd-kifejezésekről vagy helyzetekről, amelyeket azonosítottak. Utasítsa a tanulókat, hogy ezeket a negatív gondolatokat fogalmazzák át pozitív önbeszéd-kijelentésekké. Például, ha egy negatív gondolat a következő: „Nem tudom ezt megtenni”, akkor ezt így kell átfogalmazniuk: „Meg tudom csinálni, ha mindent megteszek”. Bátorítsd a tanulókat, hogy készítsenek egy táblázatot vagy munkalapot, amelybe írják a negatív önbeszéd kifejezéseket és a megfelelő pozitív önbeszéd-állításokat.
Kérje meg a tanulókat, hogy osszák meg pozitív önbeszédüket az osztállyal vagy kiscsoportokon belül. Megbeszélés elősegítése arról, hogy a negatív önbeszéd pozitív önbeszédre váltása hogyan vezethet az önértékelés javulásához, a rugalmassághoz és a jobb problémamegoldó készségekhez. Bátorítsa a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan alkalmazhatják a pozitív önbeszédet a mindennapi életükben, és mutassanak be valós példákat arra, hogy mikor lehet hasznos.
A pozitív önbeszéd rendkívül fontos a mentális és érzelmi jólétben. Formálja belső párbeszédünket, befolyásolja önfelfogásunkat, és közvetlenül befolyásolja érzelmi állapotunkat. Amikor pozitív önbeszédben veszünk részt, rugalmasságot, önbecsülést és érzelmi stabilitást építünk ki. Pufferként működik a stressz, a szorongás és a depresszió ellen. A negatív gondolati minták megerősítő nyelvezetével ellensúlyozva a pozitív önbeszéd elősegíti az együttérzést, az önbizalmat és az optimistább életszemléletet. Lényegében ez egy alapvető gyakorlat mentális és érzelmi egészségünk ápolásához.
A gyakori negatív önbeszédminták közé tartozik az önkritika, az önbizalomhiány, a katasztrofális gondolkodás és a teljesítmények leértékelése. A forgatókönyvek vizuálisan ábrázolhatják azokat a forgatókönyveket, ahol ezek a minták megnyilvánulnak, és összehasonlíthatják azokat alternatív, pozitív önbeszéd forgatókönyvekkel. Ezen ellentétes narratívák láttán az egyének felismerhetik saját gondolataikban a negatív mintákat, és megtanulhatják, hogy kihívják őket, és egészségesebb, konstruktív önbeszéddel helyettesítsék őket.
A pozitív önbeszéd és az önmegerősítés rokon, de különálló fogalmak. A pozitív önbeszéd a belső párbeszéd szélesebb körét öleli fel, beleértve az önbátorítást, a problémamegoldást és az együttérzést. Ez magában foglalja az általános pozitív és támogató belső párbeszéd fenntartását. Az önigazolások ezzel szemben konkrét pozitív kijelentések vagy kifejezések, amelyek célja az önértékelés és az értékek megerősítése. Ezek a pozitív önbeszéd egy részét képezik, és hatékony eszközként szolgálnak az önbecsülés és a motiváció növelésére.
A pozitív önbeszéd szorosan összefügg az önegyüttérzéssel és az öngondoskodás gyakorlatával. Ez magában foglalja azt, hogy kedvesen és megértően beszélünk önmagához, hasonlóan az önegyüttérzés elveihez. Az önegyüttérzés gyakorlása során az egyének ugyanolyan odafigyeléssel és empátiával bánnak önmagukkal, mint egy barátjukkal. A pozitív önbeszéd elősegíti ezt az együttérző gondolkodásmódot azáltal, hogy önkedvességgel ellensúlyozza az önkritikát. Összhangban van az öngondoskodási gyakorlatokkal azáltal, hogy arra ösztönzi az egyéneket, hogy prioritásként kezeljék mentális és érzelmi jólétüket, így a holisztikus önfejlesztés és wellness utazás alapvető elemeivé válnak.