A karibi térség őslakosainak környezete és kultúrája.
Öykü Penceresi Metni
ELHELYEZKEDÉS
KÖRNYEZET
TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK
ŐSLAKOSOK
A karibi régióvagy Nyugat-India az Atlanti-óceán szigetláncaira utal, és magában foglalja a Bahamákat, Kuba, Jamaicát, Haitit, Dominikai Köztársaságot, Puerto Ricót, a Kis-és Szélső-Antillákat és másokat.
A karibi éghajlat trópusi, egész évben melegtől melegig terjed a hőmérséklet, júniustól novemberig tartó nedves évszakkal hurrikánokat hozhat. A növényzet buja és zöld.
Az esőerdők pálmafákkal látták el a fát és a leveleket. Vadászhattak cápákra, lamantintokra, rákokra, madarakra, sertésekre és egyebekre. Bogyókat, gyümölcsöket és zöldségeket gyűjtöttek, és sok mindent gazdálkodtak, például kukoricát, édesburgonyát és chilis paprikát.
HÁZAK
A taínók Kubában, Jamaikában, Bahama-szigeteken, Haitiban, a Dominikai Köztársaságban, Puerto Ricóban, a Virgin-szigeteken és az északi Kis-Antillákon éltek. A Lucayan Tainos a Bahama-szigeteken, a Carib pedig a Kis-Antillák déli részén volt.
HAGYOMÁNYOK
A Karib-tengeri népek
RUHÁZAT ÉS SZÁLLÍTÁS
Az otthonokatbohiónaknevezték,amelyek kör alakúak voltak, náddal, bambuszral, ágakkal, fűvel és sárral, nádfedeles pálmaleveles tetővel. A falu legnagyobb bohiója téglalap alakú volt, és a kaktika számára készült.
A batey nevű labdajátékot két ellenfél csapatában gumilabdával és 10-30 játékossal játszották. A labdajátékot játszhatták volna fesztiválokra, valamint a rivális falvak közötti viták rendezésére.
A kenukat utazáshoz és horgászathoz használták. Az emberek a meleg miatt alig viseltek ruhát. Az arcokat és testeket aranyból, drágakövekből, tollakból, kagylókból készült festékkel és ékszerekkel díszítették.