Európa a legkisebb a Galilei Galilei által felfedezett Jupiter Galileai holdjairól 1610-ben. Egy fiatal hold rendkívül sima felületű jéggel.
Európát Galileo Galilei felfedezte 1610-ben. A felfedezése a Callisto, a Ganymede és az Io felfedezésével együtt megváltoztatta azt a módot, ahogy gondolkodunk a naprendszerünk szerkezetéről. A felfedezés bizonyítékot szolgáltatott a kopernikuszi heliocentrikus modell támogatására, a geocentrikus modell helyettesítésére.
Európa a legkisebb a Jupiter galileai holdja. Ez a hatodik legközelebbi hold a bolygón. A hold neve a görög mitológiai jellegű, Európa, aki a Minos király anyja. A többi galileai holdhoz hasonlóan a görög Zeus szeretője, akinek római neve Jupiter. Európa három és fél naponta keringeti a Jupitert. A hold kétségtelenül Jupiterbe záródik, vagyis az egyik oldal mindig a bolygó felé mutat.
Úgy vélik, hogy Európában van egy vasalapú mag, egy sziklás köpeny és egy vékony, főleg oxigénes légkör. Úgy tűnik, mintha a hold nagyon sima lett volna, ami arra késztette a kutatókat, hogy higgyék el, hogy a hold nagyon fiatal és fagyott vízből készült. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a jégkrém alatt lehet folyékony víz. Mivel a holdnak elliptikus pályája van, Európa távolsága a Jupitertől változik, amikor befejezi forradalmát. Ez a távolságváltozás változik a gravitációs erő és a hold alakja miatt, ami Európa felszínén látható törési vonalakat eredményezte.
Európa, mint az összes galilei hold, a NASA Pioneer 10 küldetése óta látogatta meg. A Pioneer missziók a felszín néhány alacsony felbontású képét adták. A felszínről jobb képeket találtak vissza, miután a Voyager misszió 1979-ben meglátogatta a juszisztikus rendszert. Később a Galileo űrszonda nyolc évet töltött Jupiterben, 1995-től. Ez a küldetés szolgáltatta a legátfogóbb információkat. Az Európába jövő missziók megpróbálják kideríteni, hogy van-e folyadékvíz-óceán a holdon, hiszen vannak olyan tudósok, akik azt hiszik, hogy van esély az életre.