A bolygó csillagászati test, amely csillagot kering. A bolygók elég kicsiek ahhoz, hogy a nukleáris fúzió nem megy végbe, a saját gravitációjukat kerekítve, és a szomszédos régióban a bolygóméreteket törölték.
A bolygó olyan test a világon, amely csillagot kering. A Föld, a Mars és a Neptunusz mind a bolygók példái a naprendszerünkben. Annak érdekében, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bolygóvá tegye, a szervezetnek három feltételnek kell megfelelnie. Az első az, hogy a test nem olyan nagy, hogy magfúziós reakciók lépnek fel magjában. Azok a testek, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a fúziós reakciók megtörténjenek, általában csillagokként ismertek. A testnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a gravitációs erő durva gömb alakúra kerekítse. A kerekítés nem fordul elő az aszteroidákkal, még akkor sem, ha a Nap is kering. Végül a testnek ki kell tisztítania a szomszédos terület összes bolygóméretét. Naprendszerünkben nyolc bolygó van.
2006-ig az IAU kilenc bolygót ismerte fel, amikor Plútót egy bolygóról egy törpe bolygóra visszaminősítették. Míg a Plútó megfelel a legtöbb bolygó kritériumának, a körzet körül nem szűnt meg. Ez azt jelenti, hogy Plútó pályáján még mindig sok más, kisebb tárgy van.
A bolygók két fő csoportra oszthatók, összetételük szerint: gázolajok és sziklás bolygók. Naprendszerünkben a sziklás bolygók a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A gáti óriások Jupiter, Saturn, Uranus és Neptune, bár az utóbbi kettőt néha jég óriásoknak is nevezik, nagyon hideg hőmérsékletük miatt.
A 21. században a tudósok extraszuláris bolygókat keresnek (más néven exoplanets). A naprendszerünkön kívül eső bolygó első megerősített felfedezése 1992-ben történt. Azóta több ezer felfedező található a bolygórendszerekben, több száz olyan rendszerrel, amelyeknek több bolygójuk van. A tudósok egyre jobban érdeklődnek az élet lehetőségétől az ilyen távoli bolygók egyikén. Találtak olyan bolygókat, amelyek hasonló körülményeknek tűnnek a Földön.