Kémiai változás során új anyagok képződnek. Ez a legfontosabb különbség a kémiai és fizikai változások között. A hallgatóknak tisztában kell lenniük annak mutatóival, hogy kémiai reakció bekövetkezett-e vagy sem. Ebben a tevékenységben a hallgatók elkészítnek egy póktérképet, amely azonosítja és szemlélteti a kémiai változások jeleit.
A színváltozás azt jelzi, hogy kémiai változás történhet. Színváltozást okozó reakció példája a vas rozsdása. Ebben a reakcióban a vas oxigénnel reagál a víz jelenlétében. A képződött vas-oxid narancssárga / barna színű, különbözik a vas szürke fémes színétől.
Ha gázt állítanak elő, akkor kémiai reakció következett be. Ennek egyértelmű jele a folyadékban lévő buborék. Ezt nem szabad összekeverni a forralással, mivel a főzés fizikai változás.
A hőmérséklet változása, akár emelkedés, akár csökkenés, jelzi a kémiai reakció bekövetkezését. Az energia felszabadulásakor a reakció exotermnek tekinthető. Amikor energiát vesznek fel, a reakció endotermikusnak tekinthető.
Néha, amikor két folyadékot kombinálnak, szilárd anyag képződhet. Ezt a szilárd anyagot csapadéknak nevezzük, és az aljára eshet, vagy az előzőleg tiszta folyadék zavaros lehet.
Ha észrevehető szag van a reakció után, akkor ez azt jelzi, hogy kémiai változás történt. Erre példa a tej savanyúsá válása.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Készítsen egy póktérképet a kémiai változások mutatóiról.